Az Ájurvéda a világ legősibb orvoslási rendszere. Maga a szó szanszkrit eredetű, jelentése „az élet tudománya.” Az ájurvédikus gyógyászat gyökerei Indiába nyúlnak vissza 5000 évvel ezelőttre az ősi Védák korába. Kialakulása óta szájról szájra terjed tanárról tanítványra. Gyakran az orvostudományok ősatyjaként emlegetik, a világ nyugati részen népszerű természetes gyógymódok eredete nagyrészt visszavezethető az Ájurvédára.

Köztudott hogy minden ember sajátos testi és lelki alkattal rendelkezik, ami alapvetően a génekbe van kódolva. Különböző fizikai, mentális és emocionális alapvonások egyedi kombinációjával születünk, amely egész életünkön át végigkísér minket.

Életünk során számtalan tényező hat ránk, amelyek megbonthatják a természetes egyensúlyi állapotunkat.

Ezek közé sorolhatók a legkülönfélébb testi-lelki hatások: a zaklatott lelkiállapot, a rendszertelen étkezési szokások, a táplálék minősége, az évszakok váltakozása, fizikai megrázkódtatások, munkahelyi stresszhelyzetek stb.
Ha felismerjük ezeknek a tényezőknek a szerepét természetes egyensúlyi állapotunk megbomlásában, alkalmas módszerekkel csökkenthetjük sőt meg is szüntethetjük káros hatásaikat. Az egyensúly (egészség) ahogy az egyensúlytalanság (betegség) is, külső és belső folyamatok dinamikus kölcsönhatásának a következménye.

Az Ájurvéda az emberi szervezetben három alapvető elvet, „energiatípust” különböztet meg. Nincs rájuk pontos magyar kifejezés, ezért a sanszkrit megfelelőket fogjuk alkalmazni: Váta, Pitta, Kapha. A sejtek és az egész szervezet működését ezeknek energiatípusoknak az együttműködése tartja fent. Váta a mozgás energiája, Pitta az emésztésé és anyagcseréjé, és a Kapha pedig a szilárdságé és olajozottságé. Mindenkinél mindhárom energiatípus jelen van, de különböző mértékében. Az Ájurvéda szerint a test, az elme és a lélek állandó kölcsönhatásban vannak egymással és az egyensúlyi állapotot megtartására törekednek.

Hogy megértsük ezt az egyensúlyt, először is a dósáknak nevezett három energiatípust kell alapsoabban megértenünk. A védikus filozófia szerint az egész világot 5 alapelem alkotja: a tér, levegő, tűz, víz és föld. A dósák ezeknek a külső-belső vilgunkat felépítő alapelemeknek a kombinációi.

A Dósák közvetelnül nem „láthatók”, viszont jegyeik alapján felismerhetőek. A három dósa jelenlétének aránya alapvetően jellemző az ember pillanatnyi állapotára.

A dósák arányait tekitve megkülönböztetünk veleszületett testtípust és pillanatnyi állapotot. A testtípus a három dósa egyénre jellemző kombinációja, amiely élet folyamán nem változik. A pillanatnyi állapotot adósák aktuális aránya határozza meg, amely függ életstílusunktól, étkezési szokásainktól, stb. Ha a pillanatnyi állapot különbözik a veleszületett testtípustól, akkor egyensúlyi állapotunk fel van borulva. Az ilyen egyensúlykilengést helyre kell állítani, aminek egyik módja lehet az ájurvédikus gyógykezelés. Az dósák (energiák) minden sejtben megtalálhatóak, sejtípusonként más-más arányban és egyénenként is sajátos kombinációban.A testtípust és az esetleges egyensúlytalanságot (betegséget) speciális diagnosztikával az ájurvédikus orvosok meg tudják állapítani. A betegség kezelésének fő célja a harmonikus egyensúlyi állapot helyreállítása.

VÁTA

A váta a tér és a levegő elemeket egyesíti. Szerepe az emberi szervezetben: légzés, rágás, nyelés, vérkeringés, szívritmus, izmok, csontok, idegrendszer, emésztőrendszer és a kiválasztó rendszer irányítása.

A váta által uralt testtípus jellemzői: száraz és hideg bőr, száraz hullámos haj, kis szemek, alacsony vagy magas termet, gyors mozgás és beszéd, gyenge izomzat, változó energia, éhség, izzadás; kis mennyiségű széklet és vizelet, alacsony fizikai terhelhetőség, életerőhiány és gyenge immunrendszer. Váta típusúak nehezen viselik a hideget. Hangulatemberek, érzékenyek, kreatívak, szexuálisan fokozottan aktívak, éles elméjűek és mélyen alszanak.

A Vátát növeli az utazás, a száraz, hideg étel, a rendszertelen étkezés és alvás.

A vátatúltengés súlyveszteséggel, légzési zavarokkal, vese- és epeproblémákkal, székrekedéssel, az immunrendszer gyengülésével, idegi és mentális betegségekkel járhat. Tanács: A váta testtípusúaknak stabilitásra és rendszerességre van szükségük. Ajánlott a vátát harmonizáló táplálkozás: kiadós zsírokban gazdag meleg ételek, édes, savanyú és sós íz. Rendszeres és nem megerőltető mozgás, mint az úszás és a séta. Rendszeres étkezés, alvás és kelés. Időben való lefekvés és elegendő pihenés. Kerülendő a hideg és szeles idő. Kimondottan ajánlatos a meleg fürdőzés.

PITTA

A pitta mint a tűz és víz elem hordozója az emésztésért, anyagcsereért és a gondolatok, ötletek feldolgozásáért felelős. Hatással van a látásra és a test hőháztartását irányítja.

Jellemzők: középtermet, átlagos izomzat, anyajegyek, meleg bőr, pirulási hajlam, korai őszülés és hajhullás, közepesen nagy éles szemek, jó étvágy és sok energia. A pitta típusúak nem kedvelik a meleg időt és a nehéz munkát. Előnyben részesítik a hideg csípős ételeket, hajlamosak a rendszeres étkezésre, gyors és jó az emésztésük, nagyobb mennyiségű vizelettel és széklettel. Közepesen hosszú alvásra van szükségük. A Pitta típusúak célorientáltak, élénk képzeletűek, jó az emlékezőtehetségük, tanulékonyak és szervezői készséggel is rendelkeznek. Néha összetűzést kezdeményeznek. Van humorérzékük. Egyensúlykilengés esetén a agresszívak, féltékenyek,türelmetlenek, mérgesek és elégedetlenek lehetnek.

A Pittát növeli a csípős ételek fogyasztása, a meleg idő és a stresszhelyzetek.

A pittatúltengés gyakran hasmenésben, fertőző betegségekben és bőrkiütésekben nyilvánul meg. Tanács: A pittáknak kerülniük kell a közvetlen napfényt és a nagy melegeket. A pitta dósa megnyugtatására ajánlott a harmonikus étrend: enyhén fűszerezett laktató ételek, az édes és keserű ízek. Tanácsos a korlátozott mennyiségű zsírbevitel és sótartalmú italok fogyasztása normál hőmérsékleten. A Pittáknak hasznos a hűvös helyen való tartózkodás, megfázáskor reggeli és esti torna, úszás, séta.

KAPHA

A Kapha a föld és a víz elemeket egyesíti. Fizikai alapja a Vátának és a Pittának, az ízületeknek olajozottságot biztosít, a testnek strukturális alapot nyújt az izom, csont és zsírszövetek formájában.

Jellemzők: erőteljes termet, izomzat, hosszú végtagok, hideg, nedves, finom bőr, vastag hullámos haj, nagy szemek, magas teherbírókészség. A kaphák nem kedvelik a hideg és nedves időt. Jellemző rájuk az egyenletes étvágy, lassú anyagcsere, zsíros széklet, rendszeres bélműködés, mély alvás, szexuális éhség, nyugodt természet, lassú kiejtés, együttérzés, lelkiismeretesség, stresszbírókészség, kitűnő emlékezőtehetség, logikus gondolkozás. Előnyben részesítik a stabilitást és a megszokott helyzeteket.

A zsíros, rántott, édes és hideg ételek, különösen kevés mozgás esetén illetve hideg időben Kaphatúltengést okozhatnak.

Tanács: a tél és a tavasz vége tipikus időszak a Kapha felgyülemlésére. Ezért a Kapha típusúaknak ilyenkor könnyű, meleg, minimális zsírtartalmú, csípős, kesernyés ételeket tanácsos fogyasztani. Főleg kisebb adagok az ajánlatosak. A mozgás és a változatos tevékenység, elegendő pihenéssel összekapcsolva könnyítenek a Kaphán. Ajánlatos elkerülni a napközbeni alvást.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy az Ájurvéda az embereket nemcsak három alkati kategóriába sorolja: Vata, Pitta és Kapha typusba. Mindhárom dósa mindenkiben jelen van, és személyenként egyedi módon kombinálódik. Ezért is mondhatjuk, hogy minden ember különleges.