magyar név:
Mirobalán
Latin név:
Terminalia belerica; Combretaceae
(S): Bibhitaki
Hasznos része: termés.
Energetika: fanyar (hevítő) édes
KP-, V+ (fölöslegben) Szövetek: plazma, izom, csont.
Szervrendszerek: légzés, emésztés, kiválasztás, idegrendszer.
Ájurvéda dósa hatások: harmonizálja a Kapha-t
Hatások: összehúzó, erősítő, fiatalító, nyálkaoldó, laxatív, féreghajtó, fertőtlenítő, kőoldó.
Javallatok: köhögés, torokgyulladás, légcsőhurut, bronchitis, hurutos betegségek, kövek, idült hasmenés, dizentéria, paraziták, szembetegségek.
Megkötések: magas Vata esetén ne alkalmazzuk.
A bibhitaki szintén nagyhatású fiatalító gyógynövény, egyike a különböző mirobalán-faféléknek, melyeket Indiában elterjedten használnak e célra. Erősíti a tüdőt; javítja a hangot, a látást, és segíti a haj növekedést. Laxatív és emellett erősen összehúzó, tisztítja a beleket és fokozza tónusukat. A bibhitaki hatékony mindenfajta kő felhalmozódás ellen a tápcsatornában, a húgyutakban és a légutakban; feloldja és kihajtja azokat, beleértve a paraziták eltávolítását is. Megfeszíti, tonizálja a gyomrot, növeli az étvágyat. Mézzel kevert por alakjában fogyasztható torokgyulladás és hangkárosodás esetén; gargalizálásra is alkalmas. Külsőleg használva fertőtlenítő. Rendszerint a triphala-összetétel alkotóelemeként szerepel.
